Nyárdélután, olajfestékkel
Melletted, Kedvesem, bűntudat emészt.
Napom ötvöződik, dermed hasadon.
Barnítlak. Bőröd bronza borzong belém.
Hunyorgom a tájat. Párája penész,
szemem fölvert fehérjébe habarom.
Ez csak a jó, később érdemelsz rosszat,
nem érzed annak tétlenséged, ami.
Ibolyántúl tűnődsz, sajogsz naphosszat.
Tengeren a dagályt Hold támasztja ki,
hullámtörő mosolyodat kimossa.
Lázadó elvek intim testékszere,
ajkadat átlövi egy paragrafus.
Igazaink közt indul a helycsere.
Vallasz ellenem Riviérát. Hazudsz! –:
Alibim Albion albínó tele!
Anyám konyha mélyén gyújtja be a gázt.
Üres lábasból látja, otthon jártam.
Kéjsóvár kék lángom edényt markolász.
Árnya elhúz, madarat vet utánam:
egyszerre pislant minden ég és áram.
Ez a mű a 'Rádnyitva ablak, ajtó' című kötetben található meg.