Tükrök (2)
Egész vagyok, bár hiányzik belőlem
ramiprilum és nátrium-fumarát.
Holdba ereszted ezüstözni véred.
Nyelvem tövéig csúsztatod gyógyszerem.
Kettők nem vagyunk, egyek nem lehetünk.
Van tér, idő, mi mindig bejut közénk.
Telik a kád. Nem mindegy, centi, fényév,
derekadra csavart, vizes horizont?
Nyakad szőlőszem-csókjaimtól fürtös.
Ablakot nyitsz, tested illatozzon el.
Eltűnsz. Megjövök. Visszajössz. Eltűnök.
Átjár világűr tablettája, a Föld.
Kilépsz belőlem. Kilépek belőled. –
Tejút: tükör elé állunk. Leszakad.
Ez a mű a 'Rádnyitva ablak, ajtó' című kötetben található meg.